U16: Nyílt sisakos játék, fájó pofonok

Megjelent: 2021. január 7.

Bárhonnan is nézzük, nem lesz kedvencünk a 2020-as esztendő. A világ, mint a múlt században oly sokszor, „csatatérré” változott, csak éppen most egy láthatatlan ellenséggel, a koronavírussal harcol az emberiség. Ebben az évben mindenki és minden veszített valamit, s bár a labdarúgás színpada is elcsendesedett, lételemünket, a mozgást a pandémia sem tudta eltörölni. Négyrészes minisorozatunkban ezúttal visszatekintünk csapataink őszi szereplésére, öt pont köré csoportosítva a szezon legemlékezetesebb pillanatait.

Az emlékek felidézését U16-os csapatunkkal folytatjuk, amelynek elmúlt néhány hónapja egy rázós hullámvasutazáshoz hasonlított. Ha kizárólag a számokra támaszkodunk, Babulják Zoltán és Eszes László tanítványai nyolc vereség mellett mindössze egyetlen győzelmet arattak ősszel, s a tabella nyolcadik helyéről várhatják a folytatást. Ennél azonban jóval árnyaltabb a kép, a nyári távozók, a számos hiányzó, valamint a meccshalasztások okozta bizonytalanság miatt.

A szezon átigazolása: A nyári felkészülést még a Puebla Focisulival kezdte meg Babulják Márk, ám augusztus végén hivatalossá vált, amit már hónapok óta pedzegettek, kiválóságunk az UTE kiemelt minősítésű akadémiájára tette át székhelyét. Nem túlzás azt állítani, hogy egyesületünk kilencéves fennállásának legnagyobb szenzációját okozta az átigazolás, nevelőegyesületként ugyanis a valódi sikert az jelenti, ha játékosaink iránt magasabban jegyzett klubok érdeklődnek. Márk győztes mérkőzésen mutatkozott be újpesti mezben, az őszi szezonban rendre lehetőséget kapott az U15-ös országos bajnokságban, és bízunk benne, hogy a folytatásban is hasonló sikerekben lesz része új csapata színeiben. Hiánya természetesen érződött a Puebla játékán, ugyanis egy olyan kulcsember esett ki a csapatból, aki a nehéz helyzetekben egymaga is képes volt mérkőzéseket eldönteni. Babulják Márk mellett egy másik fontos láncszemtől is búcsúznunk kellett, Kis Benedek a kerületi rivális CsHC színeiben folytatta pályafutását.

A szezon mérkőzése: Mint a bevezetőben is említettük, ősszel egy találkozón sikerült mindhárom pontot begyűjtenünk, így értelemszerűen a Lőrinc United elleni sikerre esett a választásunk. Az október végi összecsapáson jószerével minden sikerült legényeinknek, támadásban remekeltek a mieink, és egy rövidzárlatot leszámítva a védekezésünk is összeállt. Az U14-eseknél alapembernek számító Attia Krisztofer góljával már négy perc után vezettünk, a szünet előtt pedig Vas kétszer, Várszegi és Balázs Krisztián pedig egyszer-egyszer talált be, így 5-1-es előnyben vonulhattunk pihenőre. A második félidőben aztán Várszegi és Balázs is megszerezte második gólját, majd Szívós is betalált, így hétgólos különbség alakult ki a felek között. A hajrában a vendégek közelebb zárkóztak, de a sikerünk így sem forgott veszélyben, ritkaságszámba menően 9-5-ös végeredménnyel zárult a találkozó.

A szezon mélypontja: Megint ugyanaz a lemez szól… Babulják Zoltán sarkosan fogalmazott honlapunknak, miután a mieink első három mérkőzésükön egyaránt hétszer kapituláltak, ráadásul többször ajándékba adták a találatot ellenfelüknek, súlyos védelmi megingások előzték meg a kapott gólokat. A Puebla a hiányzók ellenére felvállalta a bátor támadójátékot, ami rendre sokgólos, nyílt sisakos mérkőzéseket eredményezett, csak éppen rendre a riválisok sáfárkodtak jobban helyzeteikkel. A rossz szezonrajt mentálisan is megviselte a csapatot, ám szerencsére ez az edzésmunkára nem volt kihatással, a szakmai stáb igyekezett a pozitívumokra koncentrálva lelket lehelni a játékosokba. A mutatott teljesítményt illetően sikerült is kimászni a gödörből, hiszen a szezon második felében már jóval meggyőzőbben játszott a Puebla, azonban a jó eredményekkel adós maradt a csapat, ezen a téren tavasszal lehet majd előrelépni.

A szezon gólja: A hétgólos trilógia utolsó mérkőzése volt a Nagytétény elleni összecsapás, ahol a helyzetek száma alapján a sima vereség helyett akár egy döntetlenre is jó lehetett volna Puebla. A tiszta ziccerek, elsősorban a félidők elején egytől egyig kimaradtak, Balázs Krisztiánnak azonban nem kellett kidolgozott helyzet, kiválóságunk Márfi átadását követően egy remek csel után tizenhat méterről hatalmas gólt ragasztott a keresztléc alá. Balázs egyébiránt nem sokkal később ismét betalált, s ekkor mindössze egy góllal, 3-2-re vezetett a Kohász, ám a folytatásban ismét jöttek a bosszantó védelmi megingások, így 7-2-es vereség lett a vége. A mérkőzést szívesen elfelejtenénk, de Krisztián góljára jó szívvel emlékszünk vissza, ide kattintva megtekinthető a szépségdíjas találat.

A szezon meglepetése: Pontot ugyan nem ért, mégis kiemelendő a bajnokaspiráns Hegyvidék-Gerrzo otthonában nyújtott teljesítményünk, ami a szezon egyik pozitív csalódását okozta. Október elején léptünk pályára a három forduló után hatvanegy rúgott és nulla kapott góllal álló Gerrzo otthonában, s bár ellenfelünk mérlege sokat elárult az erőviszonyokról, nem feltartott kézzel érkeztünk a Pasaréti útra. A 2005-ös játékosokra alapozó rivális egy távoli bombával hamar megszerezte a vezetést, de egy kontratámadás végén egalizáltak a mieink, így a szünetben 1–1 állt az eredményjelzőn. A fordulás után újabb gólt szerzett ellenfelünk, de kis híján erre is volt válasza a remekül futballozó Pueblának, Attia azonban ezúttal pontatlanul célzott. Kiütés helyett nyolcvan percen át izgalmasan alakult az összecsapás, s bár a hajrában megtört a jég, a négygólos vereség ellenére is emelt fővel hagyhattuk el a pályát.